Az első világháborúhoz kapcsolódó gyűjtésünk második részében a front és a hadifogság mindennapjaiba, a hátországi élet pillanataiba nyújtunk képes betekintést. Milyen volt az élet a fronton és a fronton kívül? Erről mesélnek a dokumentumfilmek, korabeli fotók és képeslapok. A múzeumokban vagy a generációkra örökítve ránk maradt tárgyi emlékek pedig segítenek minket, hogy még pontosabb képet kapjunk a korról.
ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ
"Égbe nyulló hegyek közöt sötét éjszakába, magyar baka szomoruan ül a szerb határon. A lelkébe ezer éves emléket merenget, kis faluról barna lányól otthon járó boldogságról golyó süvit a füle mellet"
A világháborús eseményeket dokumentáló tárgyak nagy számban maradtak fenn a múzeumokban, gyűjteményekben, ezek azonban elsősorban katonai darabok. A tárgyi emlékek azonban nem pusztán a múzeumok raktáraiban, kiállításain bukkannak fel, hanem generációról generációra örökítve a családok tulajdonában is fennmaradtak, mint például a frontemlékek vagy az elhunyt családtagok fényképei. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeire építve arra vállalkozott, hogy a világháború magyarországi tárgyi emlékezetét új oldalról mutassa be hitelesen.
A családi legendáriumok egy ideig megőrizték háborúban hősiesen helytállt, fogságba esett vagy elhunyt ősök emlékét, az eltelt idő azonban elhomályosította a történeteket, és mára nem maradt több, mint ük-és dédapák neve. Ki volt az első világháborúban részt vevő több mint 3 millió magyar katona, akik közül több mint 600 ezren haltak hősi halált? Egy dokumentumfilm Magyarország első világháborús veszteségeinek feldolgozásáról, a hadisírok és emlékművek felújításáról.
A Nagy Háborúnak nevezték és addig elképzelhetetlen tömegpusztítást szabadított a világra. De milyen volt az élet a fronton kívül? Az első háborús mindennapok, civil életek, események tárulnak fel a MuseuMap galériájában, mint a margitszigeti bakfisnap vagy a sebesültek iskolája.
Csomagod érkezett! Csak épp lehet, hogy gyanús: a híradóban katonák válogatják a pakkokat, illetve korgó gyomrú bécsiek zötyögnek a villamoson. Hátországi krónika az első világháborúból.n.
A cár vodkát vedelt és antiszemita volt: a háborús karikatúrák a propaganda sajátos eszköze volt. Az 1915-ös film kifigurázza a szerb és az orosz vezetést, és az angol és a francia vezetés is célkeresztbe került.
Így gyógyultak a termálfürdőkben az első világháború sérült katonái
Karlsbad, Pöstyén és Csiz-fürdő édesen csengett a múlt századelő embereinek fülében. A boldog békeidők fürdőéletét és annak változását mutatja be az első világháború alatt korabeli tárgyi emlékek, enteriőrök, dokumentumok segítségével a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása.
Ó, amikor még nem lehetett hölgyeket és urakat kalap, kesztyű és fejfedő nélkül látni! Időutazás a az első világháborús Budapestre, egy hajókirándulás magyar muzsikával, kávéházi teraszozás kvaterkázó tisztekkel.
Csoda, hogy megmaradtak ezek a képeslapok az első világháború idejéből, amiken láthatjuk Ferenc Józsefet minden mennyiségben, apjukért imádkozó gyerekeket, de a postán csomagot feladó hölgyek vagy a térdén kisfiút lovagoltató tisztapa is méltó képeslap téma volt.
Szükségpénzeket leginkább a háborúban alkalmával bocsátottak ki a megakadt pénzforgalom pótlására. A MuseuMap gyűjtésében még fejős tehenet ábrázoló irkutszkit is találunk, amit ráadásul a tiszti kaszinóban lehetett beváltani!
Az első világháború volt az első olyan háború, ahol a fotók már propaganda célokat is szolgáltak, így a szembenálló felek, vagyis mind az antant, mind a központi hatalmak tudatosan operáltak a közreadott látvánnyal és információval. A háború másfajta dimenzióját mutatják be ezek a magánszemélyek által készített fotográfiák. Készült az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával.
Mindennapi élet. Archív felvételek az I. világháború idején
Az első világháború gyökeres változásokat hozott a hátország lakosságának mindennapi életében is. A jegyrendszer, a sorban állások és a jótékonysági akciók az utcakép szerves részei lettek, miközben a kávéházak, a színházak és a mozik továbbra is működtek. Készült az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával.
Az Érdekes Újság című hetilap 1915 júniusának végén 3000 koronás pályázatot hirdetett a „legszenzációsabb és legfrissebb harctéri felvételekre". A beérkezett fotókból készült Az Érdekes Újság háborús albuma, ami páratlanul olcsó áron – 1 korona 50 fillérért – került az olvasóközönség kezébe, mutatva, hogy a háború már akkor is jó üzletnek tűnt. A háborús albumok végül több sorozatban jelentek meg, a kisfilm a sorozat képeiből válogat. Készült az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával.
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
