1848–1849

Válogatásunkban a 1848–49-es forradalom, szabadságharc és reformkor elevenedik meg a Néprajzi Múzeum tárgyain, a Hadtörténeti Múzeum pákozdi csatáról és az ágyúöntés technikájáról szóló kisfilmjein és a MuseuMap tematikus képgalériáin keresztül. A Nemzeti Múzeum egyik fontos műtárgya, Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletéte c. impozáns festménye pedig videóban és a hozzá kapcsolódó kvízjátékban tanít a híd történetéről, előzményeiről és a tabló legfontosabb szereplőíről. 

 

ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ

 

 
"Pest város közönség nevében alolirottak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, a' mi más országokban polgár vérébe került – a' reformot – Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a törvényes egyetértést"
Idézet a MuseuMapen található egyik dokumentumból
 

Reformkor (1825-1848)

forrás: MuseuMap

Tegyen időutazást az egykori Pest-Budán, konflisokkal és a kor meghatározó történelmi szereplőivel. A MuseuMap válogatásában feltűnnek a reformkor vezető politikusai mellett a híres betyár, Milfait Ferkó és a társasági élet néhány kiemelkedő eseménye.

A Lánchíd alapkőletétele

 
Minden nap látható, de mégis, mennyit tudunk a Lánchídról? Az alapkőletétel olyan fontos esemény volt, mely természetesen méltó volt arra, hogy a kor híres festője, Barabás Miklós impozáns tablón megörökítse. Kik szerepelnek a festményen, mi az ünnepély és a híd háttértörténete? A részletekből kiderül, hogyan került helyére az alapkő, és az is, mit gondolt az elkészült műről a kritikus közönség.

A pákozdi csata

 
Modern animációs filmen elevenedik meg az 1848-as szabadságharc első jelentős ütközete. Kövesd a hadseregek mozgását és taktikáját ágyúrobbaj és puskatűz közepette, hogy megtudd, mitől futamodott meg Jellasics serege és állt el attól, hogy Budapest ellen induljon.

Lészen ágyú! A háromszéki ágyúöntés története

 
Mitől volt különleges az a bizonyos, népdalban is megénekelt rézágyú? Az erdélyi tüzértiszt, Gábor Áron a székely találékonyság legendás figurája, aki mintegy hetven löveget készített a szabadságharc alatt. A film bemutatja az ágyúöntés technikáját, ahogy eddig még nem
láthattuk.
 

1848–49-es forradalom és szabadságharc: 1848. március 15. – 1849. október 4. 

forrás: MuseuMap
 
Ők azok, akikről minden faluban és városban neveztek el utcát és teret. A MuseuMap gazdag válogatásában felsorakoznak a reformkor nagyjai: Kossuth, Petőfi, Wesselényi, Batthyány, Kölcsey, Deák, Széchenyi, az aradi vértanúk, és az 1848-as szabadságharc győztes és vesztes csatái. Járja be virtuálisan a hazai múzeumok gyűjteményét hangulatos litográfiákon, életképeken, nagyszabású tablókon és kuriózumnak számító relikviákon keresztül.

1849. október 6. - az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzésének napja

forrás: MuseuMap 
 
Az aradi vértanúk és a magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos kivégzéséről évről évre nemzeti gyásznap emlékezik meg. A nép emlékezetébe kitörölhetetlenül bevésődött nevük és áldozatvállalásuk. Nekik állít emléket a MuseuMap galériája, ami vértanúk portréit, a kivégzéssorozat helyszíneit, a nép emlékezetének relikviáit gyűjti egybe.

Kossuth Lajos nyomában

forrás: MuseuMap

Kövesse végig Kossuth Lajos politikai pályáját a MuseuMap galériájának segítségével. Mint egy képeskönyvben, úgy elevenednek meg a toborzási jelenetek, csaták és más történelmi fordulópontok, a Kossuth Lajos életében fontos szerepet játszó alakok portréival együtt.

1818. január 30-án született Görgei Artúr

forrás: MuseuMap
A szabadságharc történetének megosztó, ellentmondásos alakja, akiről máig nem szűnnek meg vitázni a történészek. A MuseuMap képgalériájából megismerhetjük a fiatal és az idős Görgeit, az "ördögi félistent vagy félisteni ördögöt", ahogy önmagát nevezte a korabeli kritikákat sommázva.

200 éve született Klapka György honvédtábornok - 1820. április 7.

forrás: MuseuMap
A morva eredetű családból származó, német anyanyelvű, de magát magyarnak valló Klapka György idén 200 éve született. Az 1848-49-es szabadságharc tábornoka, emigráns magyar politikus és későbbi országgyűlési képviselő kulcsszerepet játszott Nagysalló és Komárom mellett aratott győzelmekben és a várvédelem, a hadsereg megszervezésében. A MuseuMap galériában fotók, festmények idézik meg alakját.

„Éljen a Haza!" 1848–49 emlékezete

Faragott Petőfi-fej pásztorboton, az önkéntes bevonulók kisbográcsa, amiben birkagulyást főztek, egy babérlevél Kossuth-sírjáról: a történelem könyvekbe sok érdekes tárgy képe nem fér bele, ami mégis fontos ahhoz, hogy megismerjük egy esemény hátterét és emberi történeteit. A Néprajzi Múzeum kiállításának gyűjteményében izgalmas 1848-49-ből származó relikviák, 48-as hősök ábrázolásai, 1902-ből származó veterán honvédportrék, és a kokárda és a nemzetőr karszalag 150 éves történetét ábrázoló képek szerepelnek.

Március 15-i ünnepségek 1848-tól napjainkig

forrás: MuseuMap 
 
Az ifjúság hevét, a haza és a szabadság szeretetét hirdető nemzeti ünnepünk nem mindig volt olyan fényes és erőt adó, mint most. Hogyan ünnepelték március 15-ét különböző korok emberei, elnyomás alatt vagy épp a háború viharában? A MuseuMap képes krónikája márciusi ünnepségek történetéről.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!