Újkőkori másvilág

Korai földművelők a Hernád völgyében

A Hernád völgye már az újkőkor idején is számos közösségnek adott otthont. Az M30-as autópálya nyomvonalán végzett feltárások alkalmával két, egymáshoz közeli középső újkőkori (Kr. e. 5400-5000) településrészt sikerült azonosítanunk. Ezek az ún. Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájához (továbbiakban AVK) köthetők, mely nevét elterjedése és edényeinek jellegzetes díszítése után kapta. 

Novajidrány–Szőlő-alja II. lelőhely egy domb nyugati lejtőjén húzódik, ahol a Bükki kultúrának nevezett népesség településének közel száz régészeti objektumát tártunk fel. A telep legszembetűnőbb jelenségei azok a nagyméretű, hosszúkás gödrök voltak, melyek a hajdani házak hosszanti oldalai mellett húzódtak. Ezekből bányászták azt az agyagot, amivel a gerendavázas házak fonott falait betapasztották. Később a háztartások különféle hulladékait dobták ide. A lelőhelyen egy É–D irányú képzeletbeli tengely mentén összesen hat ilyen gödröt tártunk fel, melyek egymástól néhány tíz méteres távolságban feküdtek. Közöttük álltak a valamikori lakóépületek, melyek vonalát a tartószerkezetre utaló, rendszerint három sorba rendezett cölöphelyek jelzik. Szerencsés esetben, mint például Garadnán, a tapasztott házfalak omladéka is megfigyelhető. A hulladékgödrök nagy mennyiségű leletanyagában pattintott és csiszolt kőeszközök, durvább és robosztus házi kerámiák mellett kisebb számban vonaldíszes finomkerámiákból származó töredékek is megjelentek. A korabeli hiedelmekről vallanak a rítusok kellékeiként használt ember alakú szobrok is, melyek töredékei többféle típust képviselnek. Kiemelkedő lelet egy karcolt geometrikus mintákkal díszített csont baltafoglalat, mely egyik végébe eredetileg minden bizonnyal csiszolt kőbaltát foglaltak. 

Ebben az időszakban az élők és halottak világa még nem vált el egymástól, így a sírokat, melyeket a település éppen nem lakott részén ástak, rendszerint az épületek közelében fedezzük fel. A novajidrányi lelőhelyen két, ÉNy–DK-i tájolású, zsugorított testhelyzetű sír került elő. A Garadna–Állami Csemetekert lelőhelyen feltárt temetkezések közül több is igen figyelemre méltó.

Az egyik sírban egy fiatalon elhunyt személy nyakában nagyméretű gyöngyöket találtunk, melyek a halott viseletének részét képezhették s egyben jelezték a halott társadalmi megbecsülését is, hiszen a ritka és csak távolról beszerezhető tengeri kagyló-ékszerek csak keveseket illettek meg. A sírba őrlőköveket is helyeztek. Egy másik sír egy 30-39 évesre becsült korú férfi maradványait rejtette. A lábszárcsontján látható vörös elszíneződés mutatja, hogy temetési rítus során vörös okkert használtak, az élet színét adva ily módon túlvilági útravalóként mellé. Egy betegségektől gyötört, 14-16 évesen elhunyt fiúnak két edényben adtak útravalót a másvilágra; az egyik tálat vörös okkerrel töltötték meg.

Zsiga-Csoltkó Emese, Dr. Fábián Szilvia

Garadna–Állami Csemetekert (ásatásvezető: Látos Katalin)

Novajidrány–Szőlő-alja II. (ásatásvezető: Zsiga-Csoltkó Emese)

Régésznapló

Csere és kommunikáció a középső újkőkorban

A Hernád völgye kezdetektől fogva az egyik legfontosabb, a Kárpátokon átvezető útvonal. Novajidrány és Garadna egyes leletei is azt sugallják, hogy már az újkőkor középső szakaszában itt élő közösségek is kihasználták ezt a földrajzi adottságot.

A kőnyersanyagok, többek közt a rendkívül értékesnek számító tokaji obszidián és más termékek cseréje egymástól távoli vidékeket összekötő, szerteágazó hálózaton keresztül bonyolódott. E cserekereskedelem közvetítői révén juthatott az Adriai-tenger vagy az Égeikum vidékéről Garadnára az a tengeri kagylóból készült, három nagy gyöngyből álló ékszer is, amely egy temetkezés mellékleteként látott napvilágot. Ellenértéküket talán éppen az ún. Bükki kultúra magas esztétikai színvonalú, finoman karcolt díszítésű és összetett szimbolikát hordozó kerámiaedényei és a bennük szállított áru szolgáltatta.

Látos Katalin

Obszidián nyersanyagtömb a Hernád völgyéből

Az M30-as autópályához kötődő megelőző feltárásoknak köszönhetően további ásatásokat végezhettünk a Hernád völgyében, így egyre pontosabb képet kapunk e fontos útvonal jelentőségéről. Novajidrány határában a középső neolitikumra datálható, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúráját képviselő lelőhely feltárása során egy két kilogramm súlyú obszidián nyersanyagtömbre akadtunk.

A Közép-Európában kizárólag a Kárpát-medencében fellelhető vulkanikus kőzet kiemelkedő fontossággal bírt a neolitikum időszakában. A Tokaj-Eperjesi obszidián távoli előfordulásai Európa-szerte területeken átívelő, különböző közösségek közti kapcsolatrendszer jelzői. A lelőhelyen eddig talált számos obszidián penge és ez a nyersanyagtömb arra utalnak, hogy az újkőkor középső szakaszában a Hernád völgyében élő közösségek részesei voltak az értékes kőnyersanyag felhasználására és cseréjére épülő hálózatnak.

Vass Bíborka és Berente Zoltán

Agyagplasztika egy újkőkori család otthonából

Az M30-as autópálya építéséhez köthető megelőző feltárások egyike során Novajidrány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) településtől délnyugatra a középső neolitikum (Kr. e. 5500-5000) Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának korai szakaszához köthető telep objektumai kerültek elő. A lelőhelyen hat nagyméretű, ÉK–DNy-i irányban lineárisan elhelyezkedő, hosszúkás, sekély, agyagkinyerésére használt gödröt tártunk fel. A másodlagosan, különféle hulladékkal feltöltött gödrök közül kettőben három agyagplasztika töredéke került elő, melyek egyike az itt bemutatott lelet. Az újkőkori népesség hiedelemvilágának emlékei a különféle, agyagból formált, majd kiégetett szobrocskák, melyek az újkőkori ember otthonában kaptak helyet. Gyakori jelenség, hogy a töredékes agyagplasztikák nem eredeti rendeltetési helyükön, hanem az oszlopszerkezetes házak mellett húzódó anyagnyerő gödrökből kerülnek elő, melyek így — egyes vélemények szerint — a ház felhagyásának rituáléjához kapcsolódhatnak. A képen látható töredék egy álló, antropomorf, valószínűleg női jegyeket viselő, bekarcolt díszű agyagplasztika lábtöredéke. A Szarvason feltárt, ugyancsak a középső neolitikumra keltezhető (Raczky–Anders 2003, Fig. 2.1.), kevésbé töredékes darab jó párhuzamát jelentheti a novajidrányi leletnek. Rajzos rekonstrukciónkhoz ezt vettük alapul.

Zsiga-Csoltkó Emese

A rajzos rekonstrukcióhoz használt ábrázolás: Raczky, Pál–Anders, Alexandra: The internal relations of the Alföld Linear Pottery culture in Hungary and the characteristics of human representation. In: Jerem, E.–Raczky, P. (Hrsg.): Morgenrot der Kulturen. Frühe Etappen der Menschheitsgeschichte in Mittel- und Südosteuropa. Festschrift für Nándor Kalicz zum 75. Geburtstag. Budapest, 2003, 155–182. A rajzos kiegészítést Nagy Katalin készítette.

Korai földművelők a Hernád mentén

Az épülő M30-as autópálya nyomvonalán két, egymáshoz közeli középső újkőkori (Kr. e. 5400–5000) településrészt sikerült azonosítanunk. Az újkőkor középső szakaszára a helyi viszonyoknak megfelelően átalakult és kiteljesedett a korai újkőkor idején elterjedt gazdálkodási mód. Egy ilyen komplex agrárgazdálkodást folytató közösség, a Bükki kultúra településének részlete került napfényre Novajidrányban, ahol három gerendavázas épület, hajdani lakóházak helye rajzolódott ki a feltárt területen. Fa megmunkálásának, erdőirtásnak vagy a föld fellazításának lehetett eszköze az az agancs baltafoglalat, melynek egyik végét kalapácsként használták, a másik végébe pedig csiszolt kő élt erősítettek. Az eszközt fa nyéllel látták el. A tárgyra karcolt geometrikus motívumok a közösség számára feltehetőleg jelentést is hordoztak.

Zsiga-Csoltkó Emese

Szakrális-szimbolikus üzenet az újkőkorból

A korabeli hiedelmekről a temetkezési szokásokon túl főként a rítusok kellékei, például az emberalakú szobrok vallanak, melyeknek Novajidrányban és Garadnán több típusa is előkerült. A garadnai, eredetileg álló embert formázó figura torzója kifejezetten figyelemre méltó. A fejtöredék homlokának jobb oldalára karcolt, kétfelé ágazó ívelt motívum az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának Felső-Tisza-vidéki (Tiszadob-Szilmeg-Bükk-kör) lelőhelyein jellemző. Ez a stilisztikai elem egy szakrális-szimbolikus környezetben működő kommunikációs rendszer kódolt jele, mely összetett tartalmának felfejtése ma már aligha lehetséges. Az ívelt minta – párhuzamok alapján (Raczky–Anders 2003, Fig. 2.5.) – női jellegre utal, akárcsak az átlyukasztások a fej két oldalán.

Látos Katalin

A rajzos rekonstrukcióhoz használt ábrázolás: Raczky, Pál–Anders, Alexandra: The internal relations of the Alföld Linear Pottery culture in Hungary and the characteristics of human representation. In: Jerem, E.–Raczky, P. (Hrsg.): Morgenrot der Kulturen. Frühe Etappen der Menschheitsgeschichte in Mittel- und Südosteuropa. Festschrift für Nándor Kalicz zum 75. Geburtstag. Budapest, 2003, 155–182. A rajzos kiegészítést Nagy Katalin készítette.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.