Eltemetett életek

Ősi falvak nyomai Balatonszentgyörgyön

Az R76-os számú út nyomvonalán a falu vasútállomásától D-re, légvonalban kb. 400 m-re, két magaslaton őskori és népvándorlás kori megtelepedésre utaló nyomok kerültek napvilágra a vízjárta Kis-Balatoni-medence keleti szélén. Az évezredek során ide települő emberek újra meg újra ugyanazt a jól körülhatárolható területet szállták meg, melyben fontos szerepet játszhatott a Balaton kitűnő életfeltételeket nyújtó gazdag növény- és állatvilága. 

A hajdani Balatonból kiemelkedő löszhátat az őskor folyamán a rézkori Balaton-Lasinja és Badeni kultúra, a bronzkori Mészbetétes kerámia és az Urnamezős kultúra népessége, a vaskorban pedig a kelták szállták meg. Az épületnyomok mellett az egykor élt emberek mindennapjaira a különféle gödrök leleteiből következtethetünk, amelyek az egykori háztartásokban folytatott legkülönbözőbb tevékenységek feltérképezését segíthetik.

A lelőhelyen feltártunk egy kerek, mély gödröt, mely huszonkét ember maradványai mellett két malac csontvázát, további állatcsontokat-, edénytöredékeket, őrlőköveket is tartalmazott. Az őskor – de különösen a rézkor és bronzkor – időszakában több holttest egy gödörbe, esetleg kútba temetésére számos példa ismert. 

Az ilyen temetkezések értelmezése összetett feladat; a temetés jellegétől, a halottak elhelyezésétől, az azokon fellelhető patológiai elváltozásoktól, sérülésektől, a gödörbe helyezett tárgyaktól, a feltöltődés rétegződésétől függően számos magyarázat lehetséges.

Visszatérő kérdés, hogy a tömegsírban fekvők halálát harci cselekmények vagy valamilyen betegség, járvány idézte-e elő. A választ részben antropológus szakembertől várhatjuk. 

A telepgödörbe való többes temetkezéseknél az is elképzelhető, hogy a közösségből valamilyen okból kivetett embereket hantolták így el. A megkülönböztetés oka az érintettek testi, illetve mentális elváltozásai vagy idegen származásuk lehetett.

A balatonszentgyörgyi sír esetében a vázak szabálytalan elhelyezkedéséből és a gödör feltöltődéséből arra lehet következtetni, hogy a gödröt többször is használták. 

A különleges temetéshez kapcsolódó rituális cselekmények krízishelyzet elhárítására irányuló rítusokként is értelmezhetők. A részletes antropológiai, tafonómiai elemzések mellett a bioarchaeológiai (genom szintű) kutatások, különösen a rokonsági kapcsolatokra fókuszáló vizsgálatok segíthetik a lelőhelyen együtt eltemetett emberek egymáshoz és a település lakóihoz fűződő viszonyának tisztázását. 

Dr. Fábián Szilvia, Dr. Mateovics-László Orsolya

Balatonszentgyörgy–Kenderföldek (ásatásvezetők: Schilling László, Czifra Szabolcs)

Régésznapló

Díszítésbe rejtett üzenetek a múltból

A dunántúli Mészbetétes kerámia kultúrájának gazdagon díszített fazekastermékei a középső bronzkor egyik legszebb és legizgalmasabb kerámiái. Balatonszentgyörgy–Kenderföldek őskori településrészletének tároló gödreiből került elő az a kis korsó és miniatűr edényke, amelyek bekarcolt díszítéseit, ahogy a kultúra neve is sugallja, mészbetéttel töltötték ki. A tekercselt pálcikával kialakított mészbetét ágyra felvitt anyag a kutatások alapján többféle „recept” szerint készülhetett. Az újabb petrográfiai, illetve röntgen pordiffrakciós vizsgálatok azt mutatták, hogy a jellegzetes fehér kitöltő anyag alapvetően égett, összezúzott csont és víz keverékéből készülhetett, amelyhez adhattak kagylóhéj töredékeket és mészkőtörmeléket, de kaolinit és kvarc is kerülhetett az anyagba. A vékony, párhuzamos és hullámos vonalakból, pontokból, vastag sávokból kialakított minták rendkívül nagy változatosságot mutatnak. A mészbetétes edények gazdag mintakincse, a rajtuk megjelenő számos motívum – jelként – kódolt információt hordozhatott. Ezek a szimbólumok feltételezhetően egyértelmű üzeneteket továbbíthattak a közösség számára és meghatározták az edény felhasználási területét is.

Dr. Fábián Szilvia

Többszörös temetkezés a késő rézkorból

A többszörös temetkezések minden korszakban jelen vannak, és tanulmányozásuk betekintést adhat azokra a környezeti, társadalmi, gazdasági és vallási okokra, amelyek az adott közösségben ehhez a sajátos temetkezési szokás megjelenéséhez vezettek. Balatonszentgyörgy rézkori telepobjektumai között feltárt többszörös temetkezés bioarchaeológiai értelmezésével keressük a választ a jelenség háttrében álló lehetséges tényezőkre.

Az elemzés központi elemét képezték az emberi maradványok. A csontelemek száma alapján 22 egyént temettek el, köztük legalább 14 gyermeket, 5 fiatalkorú és 3 fiatal felnőttet (egy nő, két férfi) helyeztek a gödörbe. A gyermekkorúak jelenléte és magasabb aránya hasonló őskori leletegyüttesekben nem ritka. 

Bár a paleopatológiai vizsgálat sokszor segít az ilyen jellegű temetkezések okának feltárásában, ez esetben nem tudta kimutatni az egyének halálának okát. A csontokon erőszakos eredetű fizikai sérülésnek (trauma) nem volt nyoma, de nem zárhatjuk ki a lágyszövetet érintő sérüléseket. További lehetséges magyarázat lehet egy fertőző megbetegedés által okozott járvány, ami rövid idő alatt, nagyobb mértékben megnövelheti a halálozást, és gyors lefolyása miatt nem hagy nyomot a csontokon.

Dr. Mateovics-László Orsolya

Egy rézkori rejtély antropológiai értelmezése

A többes temetkezést rejtő balatonszentgyörgyi rézkori gödör további értelmezése a csontok anatómiai elemzésével volt lehetséges. A csontok közötti elsődleges összefüggést a feltáráskor állapítottuk meg. Ez többszörös temetkezések esetén igen nagy kihívás, ezért fotogrammetriai módszerrel is dokumentáltuk az egyes bontási egységeket és rétegeket, annak érdekében, hogy az antropológiai leletek laboratóriumi közegben végzett embertani vizsgálata során a csontok másodlagos párosítását minél részletesebb terepi dokumentáció segítségével ellenőrizhessük és támogathassuk. Ezzel a módszerrel az eltemetett testek eredeti helyzetét is rekonstruálhattuk. 

Minden vázelem megfelelő arányban volt jelen, még az olyan apró csontok is, mint a kéz és lábcsontjai, bordakosár elemei, melyek legtöbb esetben anatómiai rendben is helyezkedtek el. Ez utal arra, hogy a gödör az itt talált emberi maradványok elsődleges elhelyezési helye, és a bolygatásnak okaként nem újra-temetés, testmanipuláció, hanem egyéb tényező keresendő. 

Az ‘A’-val jelölt 15-17 év körüli férfi csontváza volt a legteljesebb, csak a koponya hiányzott. Stratigráfiailag ez az egyén volt a legfelső szinten és ez volt az egyetlen postcranialis váz, ami nem mutatta bolygatás nyomait (I. ábra), ezért megfigyelhető volt az eredeti testhelyzet. A váz felső része a gödör falának támaszkodott, így félig ülő pozíciót vett fel. Ennek az egyénnek az elhelyezése már akkor történhetett meg, amikor a korábban eltemetett emberek maradványai bizonyos mértékű bomlásban voltak, mivel ezekkel a csontokkal közvetlen kontaktusban volt, de azok már nem anatómiai rendet mutattak. Az ’A’ egyént tekintve az is látható, hogy bizonyos ízületekben az illeszkedő csontok között jelentős távolság alakult ki, illetve a hosszúcsontok nagyobb mértékű elmozdulást is mutattak, ami jelzi, hogy a bomlás során ehhez szabad tér állt rendelkezésre. Feltehetőleg a koponya elválása a gerinctől is a gravitáció és a koponyát a gerinccel összekötő szalagok elbomlásának következtében történhetett meg. Mindemellett az egyén lábcsontjai alatt lévő koponyák sem voltak kitöltve földdel, ami azt jelzi, hogy az azonnali betöltődés nem történt meg a váz gödörbe helyezése után. Ezek a jelenségek koporsós temetkezéseknél is megfigyelhetőek, ahol a koporsó faszerkezete egészen a koporsó korhadásáig védi a bomló testet a környező föld betöltődésétől. Így a gravitációs erő is jobban befolyásolja a csontok mozgását. A ragadózók, dögevők jelenléte is felvetődött a bolygatás okaként, de erre utaló rágásnyomokat, postmortem sérüléseket nem találtunk. Ez talán annak tudható be, hogy a gödröt ugyan nyitva tartották, de valamiféle fedéssel védték a dögevőktől. 

Dr. Mateovics-László Orsolya

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.