Temető a dombháton

A Hernád-völgy honfoglalói 1.

A Nagy Magyar Alföld északon a Hernád folyó völgyében nyomul be legmesszebb a hegyek közé. Ez az a folyosó, ami évezredeken át biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és a Kárpátoktól északra eső területek között. 

A 10–11. században is megtartotta ezt a pozícióját. A közelében (a Tisza felső folyása mentén) rendezkedett be a 10. századi fejedelmi udvar, amely katonai kíséretének temetői az elmúlt évtizedekben kerültek napvilágra, mint például a karosi temető. A régió az államalapítás alatt is megőrizte kiemelkedő szerepét, egyik korai ispánsági várunk, Abaújvár szintén a Hernád partján épült ki a 11. század elején. 

Az M30-as autópálya nyomvonalán végzett ásatások során Szalaszend–Nagy- és Kis-hegy lelőhelyen előkerült bronzkori földvár külső településének déli részén hét honfoglalás kori sírt tártunk fel. Maguk a sírok erősen rablottak voltak. A rablás formája (célzott rablóaknák) arra utalhat, hogy a sírok meg voltak jelölve. A hét sír két É–D-i irányú sorban helyezkedett el, és még a rablottság ellenére is találtunk bennük mellékleteket és viseleti elemeket. Több ezüstözött bronz fülesgomb is előkerült, továbbá ezüst pitykék, karikák, valamint vas lószerszámok, csatok.

A már lehumuszolt területet geofizikai mérésekkel is átvizsgáltuk, hátha sikerül újabb, még rejtve maradt sírokat felfedeznünk de a kutatott részen nem volt több temetkezés.

Az egyik sírból íjászatra utaló csontlemezek is előkerültek. A lemezek egyik fele barázdált, ami enyves ragasztásra utal, ám apró bronz szegecsek, valamint vasalás nyoma is egyértelműen kivehető rajtuk. Mikroszkópos vizsgálatokkal próbáltuk meg kideríteni, hogy vannak-e rajta festés nyomok. Az enyves ragasztás, valamint a bronz szegecselés utalhat arra, hogy az íjakat tartalmazó tegez fedelén díszítőelemként vagy a nyereg kápájára erősítve funkcionálhattak ezek a csontlemezek.

Két érme is előkerült a 679-es női sírban. Az egyik a koponya szemüregében, a másik a lábszárcsonton. A bolygatás miatt nem egyértelmű, de igen valószínű, hogy az érmeknek obulus szerepe lehetett. Az obulus olyan értékes tárgy, arany vagy jelen esetben ezüst érme, melyet túlvilági útravalóként helyeztek a halott szájába, szemébe vagy kezébe.

Líbor Csilla, Takács Richárd 

Szalaszend–Nagy- és Kis-hegy (ásatásvezetők: Líbor Csilla, Dr. Pusztai Tamás)

Régésznapló

Sírba helyezett tárgyak

Az M30-as autópálya leendő Forrás-hegyi pihenőhelyénél hét, erősen rablott honfoglalás kori sírt tártunk fel. Ez az első hitelesen feltárt honfoglalás kori temető a Hernád völgyében. A célzott rablás arra utal, hogy a két sorban elhelyezkedő sírok nyoma a felszínen még látható volt a fosztogatáskor. Több ezüstözött bronz füles gomb, továbbá ezüst pitykék és karikák kerültek elő. A 679-es női sírban két érme is volt, az egyik a koponya szemüregében, a másik a lábszárcsonton. A rablás miatt nem egyértelmű, de igen valószínű, hogy az érmeknek obulus szerepe lehetett, amelyet túlvilági útravalóként helyeztek a halott szájába, szemébe vagy kezébe.

A fotón: VGO LOHTARIUS (a közepén két vonás között monogram), RIITIANA RE + (= XRISTIANA RELIGIO    PA  PIA ? Pavia), Itáliai érme, 931 - 947

Líbor Csilla

 

Leánygyermek sírja a 10. század második feléből

Az M30-as autópálya építéséhez kapcsolódóan végeztünk megfigyelés közbeni bontómunkát Novajidrány–Elkerülő út lelőhelyen. Az újkőkori települési objektumok mellett öt temetkezés is előkerült, melyeket a 10. század közepére, végére keltezhetünk.

A nyugat-keleti tájolású sírok két ÉNy–D-i irányú sírsorba rendeződtek, a sírokba két férfit, egy nőt és két gyermeket temettek. A temetkezések kevés és szegényes mellékletűek voltak, azonban egyértelműen a honfoglalás korának végére keltezik a sírokat. A legszebb tárgyakat a 4. sír rejtette, amelybe az eltemetett 12-13 éves leánygyermeket ékszereivel együtt helyezték örök nyugalomra. Az ékszerek között volt ötvennyolc darab különböző méretű és színű üveggyöngy, két darab pödrött végű, réz alapú ötvözetből készült pántkarperec, valamint egy ezüst alapú ötvözetből készült fejesgyűrű. A gyermek viseletéhez tartozó réz alapú ötvözetből készült fülesgombokat a ruházat rögzítésére használták. Közülük a gomba alakú fülesgomb – méretéből ítélve – talán az alsó ruházatot rögzíthette. A novajidrányi temető a kis sírszámú temetők csoportjába tartozik, melyekbe egy-két generációt temettek csupán, azonban a tényleges rokoni kapcsolatokat csak genetikai vizsgálatok tisztázhatják.

Balogh Bodor Tekla

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.