Crumerum

Két évezred a Duna átkelőhelyeinek védelmében

A természeti adottságait tekintve ideális fekvésű Sánc-hegy Nyergesújfalu nyugati részén, a Duna partjához közel, a 10-es út mellett magasodik. A hegy lábánál, minden bizonnyal évezredek óta használt, É–D-i irányú, gázlót feltételezhetünk, amely közvetlenül a folyó partján húzódó K–Ny-i irányú utakhoz kapcsolódott. A legkorábbi megtelepedés szórványos nyomai a bronzkorból származnak. A terület, a római foglalást követően, a birodalom határvédelmének egyik meghatározó elemeként nyert komoly hadászati jelentőséget: a hegy tetején, az itt állomásozó csapategység számára kőtábort építettek.

A három évszázada ismert régészeti lelőhelyről, hosszú ideig csak kevés információval rendelkeztünk. A magyarországi római határ világörökségi nevezésének folyamatában, a helyszín látványosságait bemutató látogatóközpont, tanösvény és kilátó építéshez kapcsolódóan először nyílt mód, a római kori emlékek felkutatására irányuló, nagy felületű és célzott kérdésekre választ kereső ásatás elvégzésére. A hegy tetején, a római kori erőd kutatását nehezítette az a földsánc, amelyet 1706-ban, a Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején emeltek a romok fölé. A hegy peremén, a kirándulóút vonalában ennek ellenére mégis sikerült majdnem 2 méter mélységig, több korszak emlékeit megőrző rétegsort feltárnunk. A kőből épült római kori tábor részletét, az ÉK-i erődfal kapujának Duna felőli tornyaként azonosíthatjuk. A hegytetőn legutóbb 1945 januárjában, a II. világháború végén zajlottak hadi események, amelynek nyomait szintén megfigyeltük.

Kutatásaink legváratlanabb eredményét a hegy DNy-i lábánál fekvő terület szolgáltatta, ahol 1978-ban római kori sírokat tártak fel. Az ezt követő üzemépítkezés által okozott pusztítás ellenére, 2018-ban épület, vagy épületek részben merőleges és párhuzamos alapfalai láttak napvilágot. A falakat egykor borító vakolat és falfestmények, a helyiségek jellegzetes kialakítású padlói, egy vízlevezető csatorna, a tetőfedésre használt jellegzetes téglák és az előkerült tárgyi anyag alapján, a hegy lábánál fekvő római kori települést azonosíthattunk. Szórványos emlékeket találtunk a népvándorlás és a korai Árpád-korból is, amely részben a romok újrahasznosításának bizonyítékai.

Schilling László

Lelőhely: Nyergesújfalu, Sánc-hegy (Crumerum) (ásatásvezető: Schilling László)

Régésznapló

Római diadal, görög módra

E lelet 2020 tavaszán, a MNM Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportjának önkéntesei segítségével végzett leletmentő fémkeresőzés során, Sándor Lajosnak köszönhetően látott újra napvilágot. A képmezőben jobbra haladó sisakos emberalak Bellerophón, aki baljában ovális pajzsot, jobbjában lándzsát tart, háta mögött lobogó köpenye látható. A lovas a szárnyas Pégaszoszt üli meg, miközben lándzsájával Khimairába készül döfni. A bronzlemezből készült tárgy, eredetileg csatlemez, vagy szíjvég lehetett, de a jelenet ismert ládikaveretekről is. Az ábrázolás egyrészt hasonlít a lovon ülő, legyőzött ellenség felett diadalmaskodó császár motívumra, másrészt keresztény környezetben Krisztus gonosz feletti győzelmére, azaz a jó és a rossz harcára is utalhat. Előkerülési helye – a római kori Crumerum katonai tábora – alapján, a görög mitológiából vett jelenet talán egy katona övét díszíthette, amin általánosságban a vitézséget, valamint az ellenfél felett aratott győzelmet szimbolizálta. Antik gyökerek nyomán megjelenő Szent György és a sárkány alakja igen hasonló, még napjainkban is gyakori ábrázolás.

 Schilling László

A sáncok kuruc kori ostroma

A Duna partján álló hegy platójának stratégiai szempontból rendkívül kedvező fekvése miatt, a Rákóczi szabadságharc idején, az egykori római katonai tábor romjain a kurucok földsáncot emeltek. Az óriási munka a környékbeli lakosság segítségével, 1706 júniusában kezdődött. A császári csapatok 4 napos ostromát követően egyanezen év szeptember 27-én az erődítést elfoglalták, hadászati jelentőségét elvesztette. Terepi munkáink során kis mennyiségben, e korszakból származó tárgyi emlékek is előkerültek.

A hegy lábánál minden bizonnyal az 1706-os hadieseményekhez köthető, 3 kg (6 font) tömegű vas ágyúgolyó került elő. A kurucok és a császári csapatok által használt nehézfegyverzet alapján eredetét nem tudjuk egyértelműen azonosítani: lehetséges, hogy a sáncot védő kurucok lőtték ki az ostromlókra, de az is elképzelhető, hogy a császári csapatok felhasználatlan lőszerkészletéből maradt hátra.

Schilling László

Libertás

Nyergesújfalu, Sánc-hegyen, a kuruc kori földsáncon belül, egy II. Rákóczi Ferenc által veretett rézpénzt találtunk. Előlapján koronás kiscímer látható, melynek kétoldalán megosztva 17–06-os verési évszám és C–M (Cassovienis–Moneta) a kassai verde verdejegye látható. Hátlapján a szabadságharc „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondatának latin nyelvű PRO LIBERTATE részlete olvasható, alatta levéldíszek között X azaz a címlet római szám általi jelölése. E pénz korabeli megnevezése – a csengő ezüstökkel ellentétben – kongó, vagy felirata alapján libertás volt.

Schilling László

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.