ARS ET VIRTUS

Hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára? Mit rejt ez a több, mint 800 éves közös múlt? Mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai? Milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban?
Ennek a gazdag, közös kulturális örökségnek a megismerésére invitálja Önöket a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) és a Magyar Nemzeti Múzeum új virtuális kiállításukon keresztül. Céljuk, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassák, és ezáltal erősítsék a két nemzet összetartozás élményét. 
800 év közös öröksége igen szerteágazó, a kurátorok 8 blokkban jelölték ki a főbb csomópontokat. A jelenleg 60 tárgyból álló virtuális tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben, a Kupolában, a Díszteremben és a Kandallótermekben.

MAGYARORSZÁG–HORVÁTORSZÁG  800 éves közös örökség

KÖZÉPKOR

A középkor meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak.

RENESZÁNSZ

A reneszánsz hatásainak külön fejezetet szenteltünk, a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén.

KORA ÚJKOR

A kora újkori érintkezéseknél különlegesnek tekinthető a horvát-magyar államközösség heraldikai reprezentációja, amelyben a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a bemutatására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több példát is felsorakoztatunk.

ZRÍNYI CSALÁD

Külön egységet szenteltünk a korszak legemblematikusabb családjának, a Zrínyieknek. A kettős hazafiság szellemében folytatott tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a két ország kultúrájában és művészetében.


DUALIZMUS

Az osztrák–magyar kiegyezés után, már a dualizmus idején 1868-ban sor került Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is: Magyarország és Horvát-Szlavónország államközösséget képeztek, de ezen belül a horvátok külön territóriummal bíró politikai nemzetet alkottak. Fontossága miatt kiemelendő Fiume szerepe, a világra nyitott, virágzó kikötőváros egyfajta sajátos ötvözetét adta a nemzetiségek kultúrájának és mentalitásának.


NEMESEK

A két ország közötti mobilitást jól mutatják a nemesi életutak. A 17. századtól kezdve számos jelentős politikai karriert befutó horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, illetve magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.


KIÁLLÍTÁSOK

A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülésének bemutatására életre hívott, nagyszabású 1885-ös és 1896-os kiállításokon.


MŰVÉSZET

Külön blokkban foglalkozunk a 19. századi építészeti kapcsolatokkal, a magyar építészek számos megrendelést teljesítettek Horvátországban, a horvát képzőművészek és iparművészek pedig a budapesti millenniumi kiállításon szerepeltek önálló alkotásaikkal.



RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!