Az újjáépítés kora Magyarországon

Gyűjtésünkben a Habsburg abszolutizmus korszakának műtárgyait, a keszthelyi Festecsics kastély és a fertődi Esterházy kastély pompás tereit, dísztárgyait és bútorait, Mária Terézia gyémántokkal díszített koronázási ruháját és 3 zárral is zárható utazóládáját megismerve elevenedik meg a 18. századi Magyarország történelme és főúri ízlése. A Nádasdy huszárezred tagjai és Fábry Mihály, a legszebb huszárezred parancsnoka a korszak hősei voltak, történetük és a róluk készült festmények a huszár-hagyomány világába nyújtanak betekintést.


ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM TANTÁRGYHOZ

Magyarország a 18. században

Milyen volt a pallos, amivel a Vérmezőn a magyar jakobinusokat kivégezték? Mi köze a Zemplén aranyának a tokaji aszúhoz, és mit keres egy szem szőlő az üvegszelencében? A Magyar Nemzeti Múzeum terme a 18. századi Habsburg abszolutizmust mutatja be Magyarországon, emellett láthatunk a főúri kincseket, a katolikus egyház jelentős emlékeit és a városi polgárság tárgyait is.

Magyarország 1600-1800, virtuális kiállítás

A Szépművészeti Múzeum 1600-1800 közötti magyarországi művészetét bemutató virtuális kiállításán a magyarországi barokk festészet alkotásai böngészhetjük. A színes papagájos és kakadus csendélet mellett szentek ábrázolásai, nemesi portrék és szobrok szerepelnek részletes leírással és a tanulást segítő kérdésekkel, feladatokkal.

Pénzek színes világa: Esterházy (Fényes) Miklós pénzverése

A fertődi kastélyt építtető Esterházy „Fényes” Miklós, akit a kortársak „Pompakedvelő” néven is emlegettek, művelt nagyúr, bőkezű mecénás, műértő és művész hírében állt. 1770-ben saját pénzt is veretett, a családban egyedüliként, reprezentációs céllal. A korabeli pénzverésről és a herceg érméiről Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-numizmatikusa mesél.

A Budavári Palota 1714-1905 // digitális rekonstrukció

1748-ban Grassalkovich Antal kamaraelnöknek sikerült megnyernie Mária Teréziát, hogy engedélyezze egy új királyi palota építését. A törökök kiűzése után romokban álló palota helyén a második már barokk stílusban, teljesen új, a megnövekedett tér- és reprezentációs igényeknek megfelelő terv szerint épült. A budai palota szimbolikus jelentőségét növelte Mária Terézia döntése, melynek nyomán Bécsből idehozták vissza, és itt őrizték - több-kevesebb folyamatossággal - a Szent Koronát. Továbbá a Szent Jobb fölé külön kápolnát emeltek.

Mária Terézia élete



A XVIII. század - a másfél évszázados török uralom pusztításai után - az ország lassú gazdasági, társadalmi és kulturális újjáépítésének korszakát jelentette. A keresztrejtvény kitöltésével megtudhatod, milyen politikát folytattak a Habsburg uralkodók ebben a században.

Mária Terézia Magyarország királynője 1740-1780 | MuseuMap

forrás: MuseuMap

A MuseuMap galériájában fiatal korától özvegységéig követhetjük Mária Terézia ábrázolásainak sorát: hódolnak a magyar rendek Mária Terézia előtt, pompás lakomát rendeznek a királyné tiszteletére és hoppá! Egy ismeretlen németalföldi művész metszetén épp vetkőzik.

Mária Terézia koronázási díszruhájának metamorfózisa

Sir Thomas Robinson angol követ elragadtatással tudósított Mária Terézia koronázásáról egyik hazaküldött levelében: “A királynő csupa báj volt, igen elegánsan lovagolt fel a koronázási dombra (…) Az ódon korona új kecsességet nyert a fején, s Szent István régimódi palástja is, de főként a maga pompás díszruhája, ha a gyémántokat, gyöngyöket és mindenféle drágaköveket öltözéknek nevezhetjük.”

Egy császári útiláda a 18. századból

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található útiláda 1750 körül készült Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc német-római császár számára. A tény, hogy a reprezentatív kialakítású ládát három különálló, s három különböző kulccsal működő zárszerkezettel látták el, arra enged következtetni, hogy különösen nagy értékű tárgyak szállítására szolgált.
forrás: Iparművészeti Múzeum

Kitüntetések Mária Terézia idejéből

A 18. század volt a kitüntetések aranykora. Pallos Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikus beszél arról, hogyan jutalmazta az uralkodó az államnak tett érdemeket a korban. Milyen érdemrendet viselt maga Mária Terézia? Hány fokozata volt és miből készültek a kitüntetések?

Szále János

A magyar nemesi testőrséget Mária Terézia uralkodása alatt, 1760-ban szervezték meg. Melyek voltak a testőrökkel szemben elvárások, mit tanultak, hogyan viselkedtek és kiket kellett messziről elkerülniük? A MuseuMap Gallery képén Szále János testőrőrnagy történetén keresztül pillanthatunk be a testőrök életébe.
forrás: Hansági Múzeum

Mária Teréziától az aranykorig

Milyen élete volt a zsidóságnak a Habsburg-ház uralma alatt? Mária Terézia keresztényi buzgalmában kitiltotta a zsidókat Budáról és1749-ben bevezette a külön zsidókat sújtó és folyamatosan növekvő összegű „türelmi adót”. Fia, II. József uralkodása (1780-1790) az egyébként szintén antiszemita császár a felvilágosult abszolutizmus logikája szerint modernizálni kívánta birodalmát, és ennek részeként el akarta törölni a zsidókat sújtó középkori korlátozásokat. Milyen előírások szerint éltek, mit tehettek és mit nem a zsidók, és ez hogyan hatott a közösségekre?
forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A kalapos király rendeletei

1790. január 28-án, halála előtt három héttel vonta vissza II. József tízesztendős uralkodása alatt hozott rendeleteinek döntő többségét. Közel 6000 jogszabályt semmisített meg, csak a türelmi, a jobbágyokról és az alsópapságról szóló rendeletet hagyta érvényben. Tudáspróba arról, melyik rendelet mit tartalmazott.

Magyarország hadtörténete 1711-1848

Ismerd meg a magyarországi hadszervezetet, a seregben szolgáló katonák viseletét és fokozatait, illetve a kor fontos hadieseményeit és alakjait a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képein keresztül!
forrás: Hadtörténeti Múzeum

Fábry Mihály, a legszebb huszárezred parancsnoka (1739-1809)

Ki volt az a Fábry Mihály parancsnok, aki a legnagyobb dicséretet II. Józseftől kapta? Amikor a császár 1786-ban meglátogatta a 9-es huszárokat. nem titkolta elégedettségét. Az ezredtörténet szerint a császár a következő szavakkal fejezte ki dicséretét: „Az én ezredem szép, de az Öné még szebb, nem tudom elképzelni, honnan kapja ezeket a szép embereket. Valójában Ön a legszebb huszárezred parancsnoka.”
forrás: Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár

A Nádasdy huszárezred tulajdonosai

1769-ig a huszárezredeket tulajdonosuk alapján nevezték, így voltak például Pálffy, Ebergényi, Nádasdy, Csáky huszárok. Az ezredtulajdonost az uralkodó nevezte ki, 1769-ben azonban bevezették a sorszámozást is. Ekkor a Habsburg Birodalom minden ezrede kapott egy számot, ez pedig egy rendkívül bonyolult rendszert jelentett - ebbe avat be a Huszármúzeum írása.
forrás: Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár

Hangszergyűjtemény

Egykor XVI. Lajos francia király feleségének, Marie-Antoinette hangszere lehetett a Magyar Nemzeti Múzeumban található ún. „aranyhárfa”. A dúsan aranyozott hangszert festmények díszítik: Vénusz enyeleg Marssal, miközben a gyermek Ámor a hadisten sisakját próbálgatja, a háttérben pedig Vulcanus dolgozik. Cousineau mester a kor egyik legjelentősebb hangszerésze, a francia király udvari szállítója volt, az egyszerű pedálmechanizmus egyik tökéletesítője. A hárfát már játék közben, a kezek segítsége nélkül is hangolhatták.
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

 Így öltözködtek a XVIII. század második felében | MuseuMap

forrás: MuseuMap

Ilyan pazar öltözeteket, mint amilyenek a MuseuMap válogatásába kerültek, legfeljebb kosztümös filmekben láthatunk. Brokát, csipke, selyem, damaszt, ezüst- és aranyhímzés, és akkora ruhaabroncsok, amikben tényleg csak tipegni tudtak a hölgyek.

Két meisseni szobor

Egy tekerőlanton játszó nő és egy gitározó férfi mozgalmas porcelánfiguráit Meissenben készítette Friedrich Elias Meyer a 18. század közepén. A porcelánok és a keletről származó lakberendezési tárgyak nagyon drágák voltak, így a meisseni gyár megalapításakor Erős Ágost szász fejedelmet nemcsak gazdasági megfontolások vezették, hanem a szerelem. Szerelmes volt a porcelánba, imádta, azzal vette körül magát.
forrás: Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár

Cilinderes íróasztalok

Az íróasztalok, ahol a háziak fontos okiratait őrizték és a családi levelezések íródtak racionális felépítésűek voltak. Az cilinderes megoldás, ami a térbe állítható, hengeres fedéllel ellátott szerkezetre utal, lehetővé tette, hogy könnyen elrejtsék a kiváncsi szemek elől a még be nem fejezett leveleket, dokumentumokat.
forrás: Iparművészeti Múzeum

Díszes tárgyak a XVIII. századból | MuseuMap


forrás: MuseuMap

Próbáljuk elképzelni, milyen lehetett egy rokokó szalon berendezése, egy 18. századi főúri kastély díszes terme. Asztali szökőkút, lakkozott bidet, meisseni porcelán sakktábla: ez volt ám a fényűzés!

Esterházy-Kastély, Fertőd

1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a 22 szobás süttöri vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették. 1766-tól állt a főúri pompájú kastély. A herceg híres mondása volt: "amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!". A kastély körül új település alakult ki, Eszterháza. A berendezést a herceg Franciaországban vásárolta. A pompa többek között Goethét is megihlette, aki "Esterházy-tündérbirodalom"-ként jellemzte.

Joseph Haydn

“Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utanom”- mondta állítólag Mária Terézia. A “magyar Versailles”, a pompa- és kultúrakedvelő főúr, Esterházy Miklós herceg büszkesége vadászkastélyból néhány évtized alatt a múzsák lakhelyévé, a zene, a színművészet, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Joseph Haydn volt, aki itt szerezte 1772-ben a híres Búcsú szimfóniáját.

A Festetics-kastély története

Hol éltek a Festeticsek? A horvát származású Festetics családnak sokat köszönhet a magyar kultúra - talán nem véletlen, hogy az ország jobbításának, felemelésének eszméjét megörökölte Széchenyi István is, akinek anyja Festetics lány volt. A Festetics család építtette a kastélyt, Festetics György gróf megalapította az ország és Európa első önálló agrár-felsőoktatási tanintézetét, elindította a balatoni hajóépítést, és udvarában tartotta a Helikoni ünnepségeket, amivel a kor legkiválóbb íróit és költőit vonzották a városba. György unokája, Tasziló meghonosította a térségben az európai lovaskultúrát.
forrás: Helikon Kastélymúzeum

Helikon Kastélymúzeum - A Festetics-kastély

A kamerát követve lehet bebarabgolni a barokk stílusú kastély díszes termeit.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!