A magyar nép eredete, honfoglalás

Honfoglaló őseinket bemutató válogatásunkban a korabeli élet mindennapjait, a női viseletet, harcmodorukat, és fegyvereiket lehet megismerni animációs filmekből és a interaktív játékokból. A korszakból fennmaradt legfontosabb tárgyi emlékek között a női fejdíszek, tarsolylemezek és ékszerek bizonyítják, hogy milyen magas szinten művelték az ötvösművészetet, míg a Pénzek Világa sorozatban azt tudhatjuk meg, hogy milyen vert pénzeket ismerhettek a honfoglalók. A régészek munkája is méltóképpen bemutatásra kerül a nagykörűi, tarpai, bodrogközi és jászsági leletek kapcsán, ahol 2017-ben találták meg a hazánkban található második süvegcsúcsot.
 

 

ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM TANTÁRGYHOZ

 
 

Mosaburg (Zalavár), a Karoling-kori központ |  digitális rekonstrukció

 
A 9. században a Kárpát-medence két részre szakadt. A Dunától keletre az avarok maradékai éltek, a Dunától nyugatra eső terület a Karoling Birodalom fennhatósága alá tartozott, központja Mosaburg (a mai Zalavár) volt. Templomai és palotái révén kapta a település a „királyi város" elnevezést. Az animációs film a település 9. századi fejlődését mutatja be.

A brentai csata | digitális rekonstrukció

A kalandozó magyarok első jelentős sikere Friauli Berengár itáliai király legyőzése volt a Brenta folyó mellett, 899. szeptember 24-én. Arnulf császár, a Keleti-Frank Birodalom uralkodója ellenében Friauli Berengár, itáliai királya jogot formált az európai főhatalomért, ám kettejük véres viszályában csak egy harmadik szövetséges hozhatott eredményt: ez a szövetséges pedig Arnulf császár oldalán a magyar törzsszövetség volt. A háromszoros túlerővel szemben híres, megfutamodást színlelő taktikájukkal csalták lépre az ellenséget, majd kifosztották Észak-Itáliát. 

Honfoglalás kor. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őriz ritkaságnak számító tarsolylemezeket, amik a fejedelmi hatalom szolgálatában álló előkelők hatalmi jelvényei voltak, és közülük több elsőrangú ötvösművészeti alkotásnak tekinthető. Illetve a nők által viselt, palmettákkal vagy mitikus állatalakokkal díszített hajdíszek, amiket a nők a hajfonatukba font szalagokon hordtak.

Egy előkelő honfoglalás kori vitéz sírja Tarpa határából

 
1975-ben a tarpai Nagy-hegyen pinceásás közben egy honfoglalás kori -- több mint ezer éves -- női sírt fedtek fel a Jósa András Múzeum munkatársai. A sírból előkerült tárgyak alapján az itt élő közösség egyik előkelő tagját temették el. A régészek sejtették, hogy minden bizonnyal nem egy magányos sírról van szó, hanem kell lennie egy temetőnek is a hegy oldalában.

Nagykörűi honfoglalás kori leletek

 
A Jász-Nagykun-Szolnok megyében feltárt, nagykörűi honfoglalás kori leletanyag rendkívül gazdag, a maga nemében igencsak ritkaságszámba megy. A több lovas sír közül egyik egy gazdag, ékszerekkel, díszes szerszámokkal eltemetett nőé, akinek a ruhája különlegesen szép lehetett, egy férfi lovas sírjából pedig többek között egy különleges aranyozott ezüst öv került elő.

10. századi honfoglaló lovas felszerelése

 
„A harcokban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol egyiket, hol másikat használják. Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt." - írta Bölcs Leó Taktikájában a türköknek nevezett lovas népről, a magyarok őseiről. Miből állt magyarság viselete a honfoglalás korában?

Honfoglaló női viselet

A honfoglalás kori női viselet egyes darabjait régészeti leletek segítségvel ismerteti meg a tudáspróba.

Honfoglalás kori ékszerek |  MuseuMap

forrás: MuseuMap
 
Időben bármennyire is messze vannak tőlünk, a honfoglalók alakja bennünk él. A díszes tarsolylemezek, az indázó palmetta díszítések, a nők csüngő ékszerei vagy a csúcsos süvegek láttán el tudjuk képzelni, miért nyűgözhette le a kor­társ Gardízit a magyarok pompás ruházata. A MuseuMap válogatásában ebből a kincsből láthatunk szebbnél szebb darabokat. 

Az elit alakulat

 
A Bodrogközben található Karos falu határában tárták fel a Kárpát-medence máig leggazdagabbnak számító honfoglalás kori temetőit. Az eltemetettek több, mint 60 százaléka fegyveres férfi. A karosi temetőkben volt két olyan sír is, amit a halottak mellett talált leletek alapján kiemelkedő rangú vezetők sírjainak tarthatunk. Talán ők lehettek a kalandozó hadjárataink vezetői, a körülöttük eltemetettek pedig egy válogatott közösség — a magyar fejedelmi kíséret tagjai.

Koponyalékelés

Alighanem sokan elborzadnak a koponyalékelés szó hallatán, pedig egyes műtéteknél ma is alkalmazzák a koponyaűri nyomás csökkentésére. A beavatkozás nem volt ritka a honfoglalás kori Kárpát-medencében, és persze akkor is megvolt a maga sajátos szerepe. 
Pénzek színes világa: A honfoglaló magyarok pénzei
 
 
Amikor a magyar pénzverés kezdeteiről beszélünk, joggal jutnak eszünkbe elsőként Szent István veretei. Érdemes azonban megismerni, milyen vert pénzeket ismerhettek a honfogalók. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-numizmatikusa mesél a korabeli Európa érméiről.

A honfoglalók egy napja

 
Az animációs film segítségével beleshetünk egy honfoglaló jurtába és a település egy napjába: hogyan vadásztak, temettek, éltek egykor őseink.

Szenzációs honfoglalás kori leletet találtak Jászberényben!

 
forrás: Jász Múzeum
 
Hazánkban mindössze két süvegcsúcsot őriznek, ami honfoglaló eleink süvegének dísze volt, és amihez hasonlót a vikingek és ruszok viseltek csak.

Bene vitéz – honfoglaló magyar lelet

Alighanem sokan elborzadnak a koponyalékelés szó hallatán, pedig egyes műtéteknél ma is alkalmazzák a koponyaűri nyomás csökkentésére. A beavatkozás nem volt ritka a honfoglalás kori Kárpát-medencében, és persze akkor is megvolt a maga sajátos szerepe. 

Honfoglalás |  MuseuMap

forrásMuseuMap
 
A hét vezér nevét álmunkból felkeltve is tudjuk, dicsőséges cselekedeteiket is korán megtanuljuk. A honfoglaló magyarokat övező mondákat idéző képek, ábrázolások idézik meg őseinket.

A mondabeli Lehel kürtje (12. sz.)

Ez lenne a mondabeli kürt, ami az augsburgi csatában Konrád császár halálát okozta? Sajnos nem, de a történet attól még hősies. A Jász Múzeumban kiállított kürtöt a régiek Jászkürtnek hívták, és csak a 17. század óta azonosítják Lehel vezér híres kürtjével. Ismereteink szerint a gazdagon faragott, elefántcsont kürt a 12. század második felében, Kijevben vagy Magyarországon készülhetett.
forrás: Jász Múzeum

A mondabeli Lehel kürtje (12. sz.) hangja

Jász Múzeum Lehel kürtje megszólal, és nem is akárhogy! A kürt a jász összetartozás legfőbb szimbóluma, amit csak igen jeles alkalmakkor vesznek ki szentélyéből, s szólaltatják meg a közönség nagy örömére.
forrás: Jász Múzeum

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!