Reformáció és a török hódoltság kora

Tematikus válogatásunk bemutatja, hogyan szakadt három részre Magyarország, terjedt el a reformáció a Magyar Királyságban. Megtudhatjuk, hogy I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsanna hogyan éltek a sárospataki várban, bepillantást nyerhetünk a hódoltsági területek mindennapjaiba a ma is álló törökfürdők épületein és más viselettörténeti bemutatókon, valamint  a janicsárok és a szpáhik felszerelésein keresztül. Az egri vár történetét, építésének szakaszait és az ellene indított sikertelen török támadásokat illusztráló rekonstrukciós filmek, a győri vár visszafoglalását, a végső, a törököket elűző zentai csatát, valamint a rendi országgyűlés kialakulását bemutató filmek segítik a korszak fontosabb történelmi eseményeinek megértését.

ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ

Reformáció Magyarországon  | online játék
IFrame

Melyik vallás jelképe volt a Luther-rózsa, kik viselték a miseruhát és hol találunk szószékoltárt? Az 1517-ben útjára indult reformáció irányzatai röviddel ezután a Magyar Királyság területén is megjelentek. Melyik felekezethez milyen liturgikus tárgy tartozik?

A budai királyi palota 1540 körül | digitális rekonstrukció

Milyen volt a budai vár, amilyennek mi sosem láthattuk? Az 1540-es budai ostrom előtti vár digitális makettjét mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum videója. Körbejárhatjuk a középkori palota épületét, beléphetünk udvarába és megcsodálhatjuk tornyait, ablakait.

Eger várának átépítése az 1552-es állapotig | digitális rekonstrukció

Az 1400-as évek közepétől, miután felismerték, mekkora fenyegetést jelenthet a várra a tüzérség, elkezdődött az egri vár átépítése. Perényi Péter és várnagya, Varkoch Tamás, illetve Dobó István várkapitánysága alatt készültek fel a vár ostromára, az ebben az időszakban kialakított védművek közül a mai napig is több látható még az egri várban.

Az Egri vár 1552-es ostroma | digitális rekonstrukció

A magabiztos oszmán sereg 1552. szeptember 11-én zárta körül az egri várat. A 45 ezer fős ostromló haddal szemben a várbeliek alig 1800 katonája állt szemben, és ágyúik száma is messze elmaradt a támadóké mögött, a védett állásokból tüzelő magyar puskások golyói és tüzes szerszámai ellen a rohamozók védtelenek voltak. A magyar katonák elszántsága és kitartása, párosulva Dobó és tisztjei katonai szakértelmével, képesnek bizonyult a túlerő megállítására.

Az Egri vár története 1596-ig | digitális rekonstrukció

forrásDobó István Vármúzeum

Mit tudhatunk az Egri csillagokból ismert vár korai történetéről? Az államalapítás idején még nem volt több, mint egyszerű palotaépület és körkápolna a magaslatra épült egri székesegyház mellett, melyet temető és egy kis település övezett. Ebből nőtte ki magát az évszázadok során hatalmas épületegyüttessé, amit várfallal és bástyákkal vették körbe. Mi történt, miután 1552-ben rommá lőtték?

Harc a föld alatt | digitális rekonstrukció

Az egri vár ostromakor a harc a föld alatt is zajlott. Az aknaásás a legnehezebb és legveszélyesebb harci feladat volt. Szűk helyen, szinte oxigén nélkül, természetellenes testtartásban, lendület nélkül, erőből kellett elvégezni, mindezt persze teljesen csendben és titokban, különben az aknászok a föld mélyén, fuldokolva, élve eltemetve végzik be életüket.

Egri vár - várharcászat, az olasz rendszer | digitális rekonstrukció

Az olasz várépítési rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a 16. század közepére egész Európában, így Magyarországon is elterjedt. Az olasz mesterek olyan erődtípust hoztak létre, ami egyszerre ellenáll a tűzfegyvereknek, ugyanakkor az ágyúknak védett helyet biztosít és a támadókat minden pontról kereszttűz alatt lehet tartani.

Gróf Pálffy Miklós díszserlege (1598)

Az Oszmán Birodalom elleni harcban Győr vára kulcsfontosságú szerepet játszott Bécs védelmében. A várat Pálffy Miklós 1598 márciusában vívta vissza a töröktől, akinek köszönetképpen az alsó-ausztriai rendek egy serleget adományoztak.

Győr visszavétele | online játék

Teszteld a tudásod Győr 1598-as visszavételéről, amikor az év egy márciusi éjszakáján Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai ostrom alá vették a várat, amit a törökök még a tizenötéves háború elején, 1594-ben kerítettek birtokukba.

Erdély és a királyi Magyarország | MNM kiállításvezető

Az 1568. évi drinápolyi és az 1570. évi speyeri békében I. Miksa és János Zsigmond rögzítette a három részre szakadt ország határait, az országrészek egymáshoz való viszonyát. Szöveges ismertető a három részre szakadt Magyarországról a Magyar Nemzeti Múzeumban található műtárgyak segítségével.

Alsó, felső… A rendi országgyűlések kialakulása

Alsó, felső...Ez akár egy kártyajáték neve is lehetne, ám a rendi dualizmus létrejöttét mutatja be a film. De mi is a rendi dualizmus? Hogyan irányították több száz évvel ezelőtt az országot? Kik szólhattak bele a vezetésbe? Miért volt mérföldkő az 1608-as pozsonyi országgyűlés?

A török hódoltság kora

Pécs a török hódoltság korában a békésebb élet színtere lett, a török közigazgatás, a kereskedelem, az iparűzés központjának szerepét is betöltötte. Dzsámik, türbe, mecsetek, kolostorok, vízvezetékek, fürdők, kutak, iskolák épültek e közel másfélszáz év alatt, melyek közül több még napjainkban is látható.

17.századi mellvért török házból

A Várkert Bazár területén folytatott ásatáson került elő a nyugat-európai típusú lovassági mellvért 2013-ban. Bár számos hasonló darab ismert a 17. századból, ez mégis igazi kuriózumnak számít a maga nemében, és zsákmány vagy vásárlás útján kerülhetett egy budai török házba.

Egy ötvösműhely titkai

forrásDobó István Vármúzeum

A film az ötvösművészet titkaiba, a díszítéstechnikák különböző változataiba és technikai részleteibe avat be az egri vár kincsein keresztül.

Janicsárok felszerelése  | online játék

Az Oszmán Birodalom hadseregében a janicsárok (puskás gyalogosok) és a szpáhik (lándzsás és íjász lovaskatonák) meghatározó szerepet töltöttek be. A játék megismertet a felszerelés elemeivel.

Szpáhik felszerelése | online játék

Az utolsó budai pasa türkiz edénye

A szép, türkiz színű edény a 17. század végén, az oszmán hódoltság végnapjaiban került Budára, s az utolsó budai pasa háztartásának része volt. 1686-ban, Buda visszafoglalásakor a tűzvészben összeomló épület kínai porcelántálakkal és csészékkel együtt temette maga alá..

Velencei aranydukátok

A középkori Magyarország területéről viszonylag csekély számban kerülnek elő velencei aranydukátok. A négy velencei aranydukát előlapján a város védőszentje, Szent Márk előtt térdelő dózse látható. Hátlapjukra a jobb kezével áldást osztó, bal kezében Bibliát tartó Jézus alakját verték. Bizonyos külkereskedelmi kapcsolatokban használták őket, viszont tezaurálás (felhalmozás) céljából a jobb minőségű magyar aranyforintot részesítették előnyben.

Tárgyak a török hódoltság korából  |  MuseuMap

Koponyát ábrázoló méreggyűrű, rubintos sisak, II. Rákóczi György díszes sodronyinge, sőt, egy püspöki harci kalap is látható abban a MuseuMap összeállításban, ami a török hódoltság korabeli tárgyakat mutatja be.

Fürdők a török kori Budáról

Budapest jellegzetes történelmi emlékei a fürdők, a török kori fürdőkultúra emlékei, melyek a középkorban is használt gyógyvízforrásokra épültek. Nemcsak természetes termálvíz bugyogott bennük, hanem egyúttal látványos és túlvilági élményt nyújtó épületek is voltak.

A török Budáról származó íjászgyűrűk

A sztyeppei népek íjászfelszerelésének van egy darabja, amely Nyugat-Európában jószerivel ismeretlen: az íjászgyűrű. Mivel a sztyeppei íjászatban egyetlen ujjal, mégpedig a hüvelykujjal feszítik meg az ideget, arra nagy nyomás nehezedik, ami kellemetlen és rontja a lövés minőségét. Ezért a hüvelykujjra egy speciálisan kialakított gyűrűt húztak, amit az előkelők értékes anyagokból, például elefántcsontból vagy ezüstből, esetleg drágakőberakással készíttették, és díszíttették is. A közemberek egyszerű csont-, szaru- vagy öntött bronzgyűrűket használtak.

Magyar kora újkor: magyar női nemesi viselet | online játék

Mi fán terem a főkötő? Mi az az úrihímzés? Ismerd meg a magyar nemesi öltözetet a török idők Magyarországán!

Magyar kora újkor: a magyar nemesi férfi viselet  | online játék

Hogyan öltözködött egy nemes úr a török időkben? Milyen kiegészítője lehetett Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek?

XVI-XVII. század Magyarországon - a mohácsi vésztől a karlócai békéig  |  MuseuMap

A XVI.- XVII. század történetének alakjai - királyok, szultánok, hadvezérek-, dicsőséges csaták, diplomáciai jelenetek és allegórikus ábrázolások szerepelnek a mohácsi vésztől a karlócai békéig a MuseuMap galériájában.

Erdély és a királyi Magyarország

A Magyar Nemzeti Múzeum virtuálisan bemutatott termében az Erdélyi Fejedelemséget idéző tárgyakat, fejedelmi portrékat és személyükhöz kötődő tárgyakat találunk, a családi kincsek közül pedig Brandenburgi Katalin díszruhája és Apafi György késő reneszánsz szarkofágja a terem ékességei.
Érdekességek Erdély történetéből​  | online játék
Erdély történelméhez köthető érdekességek derülnek ki a tudáspróbából, így többek között az is, hogy hívták néhány évszázaddal ezelőtt a kürtőskalácsot.

Az erdélyi fejedelmek temetkezési helyei


Egy uralkodó temetése minden korban a legfontosabb ünnepélyes állami eseménynek számított. A temetés külsőségei mindenki számára láthatóan jelenítették meg az elhunyt fontosságát, állama hatalmát. Az erdélyi fejedelmek temetéseit, nyughelyeit, a ceremóniák jelentőségét taglalja a cikk.

340 esztendeje halt meg Lorántffy Zsuzsanna

Ki volt Lorántffy Zsuzsanna, aki két teológiai művet is írt és Comeniust, a nevelés újkori történetének egyik legnagyobb alakját Sárospatakra hívta?
Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György korát szemléltető műtárgyak
Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György korát szemléltető műtárgyakat ismerhetjük meg a sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjteményéből.
I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye
I. Rákóczi György hozta létre a sárospataki ágyúöntő műhelyt, ahol 1631-től 1648-ig -jelen ismereteink szerint - négy mester irányítása alatt 80 ágyút öntöttek. Sárospatakon rekonstruálták az ágyúöntő műhely legfontosabb egységeit, a lángkemencét és az öntőaknát.

A lőpor ereje

Amit a regényeket vagy a történelemkönyveket olvasva elképzelni sem tudunk, azt mutatja be a film: vagyis mire képes a lőpor, milyen a lőfegyverek működése, és ballisztikai teszteken keresztül látványos formában szemlélteti azok átütő erejét.

Magyarország visszafoglalása - 1683-1718

A hatalmas török had megsemmisítő bécsi veresége után a Habsburg uralkodók elérkezettnek látták az időt az egyre gyengülő Oszmán Birodalom elleni támadáshoz, ami Magyarország török uralom alóli felszabadításához vezetett.

Buda visszavívása - 1686  | online játék

1684-ben a Szent Liga megindította támadását Buda felszabadítására, de ekkor még kudarcot vallottak, és majd csak két évvel később, 1686-ban, 75 nap alatt sikerült visszahódítani.

A zentai csata, 1697

A hatalmas török had megsemmisítő bécsi vereségét követően a keresztény hadak egymás után foglalták vissza Magyarország fontosabb erősségeit. A sorozatos vereségek ellenére az oszmán haderő újabb támadást indított, és 1697 nyarán megindult az ország belső területei felé. Az ellene mozgosított Habsburg csapatokkal végül Zenta mellett vívta meg a háború legvéresebb csatáját.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!