Felfedezés

Kuriózumok, amelyek mellett nem lehet elmenni

Sótartó

A szarvasmarha szarvából, tülkéből fűrészelt edényféleség a só tárolására szolgál. A szarv középső részéből mintegy 6–8 cm széles karikákat fűrészeltek, s ezeknek az egyik végébe egy a nyílást lezáró fakorongot tettek, ez lett a sótartó feneke, másik végébe kivehető, dugószerű fedelet tettek. A másik típus az előbbitől abban különbözik, hogy…

Utazóláda

Ez az amerikai utazóláda, ún. trunk, viktoriánus kor stílusában készült. Belül vékony világos tapétával borítva. Feltehetően hölgyek számára készült, amelyet a fedél belsején ábrázolt kőnyomatos hölgyalak képe is bizonyít. Ruhákat, hosszabb utazásokhoz szükséges tárgyakat csomagoltak bele, esetleg további kisebb és könyebb, de ugyanolyan tapétával borított papírdobozokban rendszerezhették a benne tárolt…

Fésűtartó

A kreativitás és a kézügyesség remek példája ez a papírból és háncsból készített fésűtartó, amelyet egy búcsúban vásároltak. A tárgy használata során gyakran megkopott, nem egy tartós konstrukció, így pótlása biztosította a későbbi vásárlás lehetőségét a készítője számára. A búcsúban a kegytárgyak mellett sok vásári bazár is volt. Itt tudtak…

Céhbehívótábla

A céhbehívótábla a középkori–kora újkori céhek fontos hatalmi jelvénye volt: ennek körbeküldésével hívták össze a céh gyűléseit. Az üzenet átadója a tábla felmutatásával igazolta, hogy az üzenet hivatalos és a céhmestertől ered. Erre különösen a középkor elején volt szükség, amikor a mesterek nagy többsége még írástudatlan volt. A gyűjteményben lévő…

Cégér

A cégéreknek az ipar és kereskedelem megjelenése óta fontos szerepük van a mesterműhelyek, kereskedőboltok megjelölésére. Főként tájékoztató és figyelemfelhívó szerepük miatt kezdték el azokat használni. A céhek mint érdekvédelmi szervezetek megjelenésével szerepük felértékelődött, hiszen azt is igazolták, hogy a céhes mesterek a szakmát jogosan művelték. A céhek szabályzata szerint a…

Özvegynévsor

A céhek (iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, melyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig éltek) nagy figyelmet fordítottak a céhtagok és családjuk anyagi jólétére, megélhetési szükségleteik biztosítására. Amikor egy céhtag elhalálozott, családját nem hagyták magára, hanem pénzgyűjtés és adományozás formájában támogatták őket, így a céhtag…

Nádvágó gyalázka

Amikor a vizek felszíne befagyott és a dér megfonnyasztotta, a jég leszárította a nád leveleit, eljött az aratás ideje. A fényes és sima jégen a ritkás nádat tolókaszával aratták. Ezt a két kar közé erősített nagy, lapos pengés eszközt maguk előtt tolták. Ha arasznyinál nagyobb hó esett, illetve a nád…

Köcsögduda

A köcsögdudát főleg regöléskor használták. A Dunántúlon karácsony másnapjától január első hetéig jártak házról-házra a regölők, hogy ezzel a termékenységvarázsló rítussal bőséges termést biztosítsanak a gazdának. A köcsögduda tetejére feszített marhahólyagba dugott nádszálat nedves ujjakkal dörzsölték, húzogatták, így morgó, huppogó hang keletkezett. A hangszer megszólaltatása és hangja is erősen utal…

Nádarató papucs

A nádarató papucsot a nádvágók használták a jégen. Ezt a lábbelijük fölé húzható facipőt otthon készítették, részben véséssel, részben fúróval kimélyítve a fában a talp helyét. A lábfej részt elkopott csizma szárából alakították ki. A könnyű fűzfa lábbeli a hidegtől és sártól is védett, s kímélte a cipőt. A házba…

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×