Felfedezés

Kuriózumok, amelyek mellett nem lehet elmenni

Népviseletes baba

A 19. századra jellemző papírmaséból készített gyári, népviseletbe öltöztetett baba 1968-ban került elő a gyűjteményi raktárból minden korábbi adata nélkül. Akkor sikerült részlegesen újra adatolni, amikor a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményében előkerültek a múzeum korábbi, Iparcsarnok épületében készült, akkori állandó kiállítást dokumentáló felvételek. A kiállítás 1910 és 1921 között állt és…

Auto sofőrrel

Az angliai Liverpoolban 1908-ban Meccano néven vált ismertté Frank Hornby által szabadalmaztatott, fémlemezek szerelésével épített mechanikai játék. Az első szettek 15 különböző fémelemből álltak. Az autómodellen a Mercedes-Benz 1910-es „Prinz-Heinrich” típusának vonásai jelennek meg. Kékre színezett fémlemezből csavarokkal szerelt karosszéria, nikkelezett lökhárító, lámpa, kerekein fehér tömör gumi, sárgára színezett sárvédő,…

Zootróp

Zootróp, forgó csudahenger. Optikai játék, dobján 12 réssel, csúcsos vastalppal. William George Horner angol matematikus, tanár, 1834-ben számolt be a zootrópról. A szerkezetet emlegették zoetrope, daedaleum, csodadob, pergő képek néven is. A forgó eszköz egy alul zárt, felül nyitott henger, melyben egy mozgásfázisokat ábrázoló papírcsíkot helyeztek el. A henger palástján…

Ruhatű

Egy nagyméretű - 19,1 cm hosszú - részletében megmaradt őskori, bronz ruhatű. Két vége spirálisan feltekeredett. A kígyózóan hullámzó szakaszon mintázott kis lemezcsüngők lógtak le. A korabeli viselt szerves anyagból készült részei, a textilek, a bőrök, a háncs sajnos elporladtak az idő során, viszont a fémből készült viseleti tárgyak mégis…

Bábsütő minta

A negatív vésetű fa bábsütő mintát avagy ütőfát, a mézeskalácsos/mézesbábos mesterek használták, a lisztből, mézből és cukorszirupból készült jellegzetes, többnyire díszített sütemény, a mézeskalács/mézesbáb készítésekor. Az ütőfák mintakincse rendkívül változatos. A két halfarokkal rendelkező sellő középkori eredetű motívum, amely a 17. századtól a népművészetbe is utat talált. Ezt a bábsütő…

Bakterlámpás

A lámpást úgy készítették, hogy a belsejébe elhelyezett mécsest vagy gyertyát a kialvástól védje. Egyszerűbb formáiban, mint a jelen példány is, a fényforrást egy áttöréssel díszített bádoglemez veszi körül. A lámpákat talpra állítva asztalra, polcra helyezték, vagy kézbe fogva éjszakai járás során használták, például a bakterek (éjjeliőrök). A közvilágítás elterjedéséig…

Bölcső

A bölcsőnek nagyon sok formája alakult ki a történelem során: teknő-, kéreg-, kosár-, talpas-, állványos bölcső. A talpas bölcső viszonylag kései találmány, Európába részben Ázsiából terjedt el, a magyar paraszti használatra a XIII. századtól vannak adataink. Magyarországon egy időben és területen többféle bölcső is használatban volt. A lakásbéli és a…

Álarc töredéke

A késő rézkori agyagmaszk egyedülálló lelet nemcsak Magyarországon, hanem a badeni komplexum további 13 országot magában foglaló területén. Példa nélküli az őskorban is! A megmaradt töredék egy emberi arc bal oldalát ábrázolja. A feltáró és publikáló régész, Horváth Tünde hívta fel a figyelmet a férfiarcra utaló apró elemekre (bajusz, szakáll…

Manikűrkészlet

Téglalap alakú, világos barna színű, bőrből készült, belül bélelt tok, melynek két rövidebb oldalába behajtható, sárga színű textil fülek vannak bevarrva. Az összehajtott tokot középen egy-egy összekapcsolható pánt fogja össze. A tokban a készlet darabjainak rögzítésére kis fülek, pántok találhatók. Tartalma hiányos, 10 db különféle manikűr eszköz: 1 db reszelő,…

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×