Turka

A turka a kecskealakoskodás, a turkajárás fontos kelléke. A köszöntő és adománykérő szokásnak központi figurája a kecskét megtestesítő személy. Különböző alkalmakkor előfordul, mint például karácsonykor, újévkor vagy farsangkor. A románság körében igen kedvelt csoportos adománygyűjtési szokás volt és a mezőségi magyarok körében is vannak erre utaló adatok. Általában furulyás, vagy más hangszeres is kísérte a csoportot. Köszöntőt, jókívánságokat mondtak, aminek fejében adományt vártak. Ez a turka Visából került hozzánk. Feje fából készült és szája mozgatással csattogó hangot ad ki. A felette lévő száraz buxuságak, krepp-papír díszek, bojtok és tükör között apró csengők és csengettyűk segítik a zajkeltést. (Magyar Néprajzi Lexikon kecskealakoskodás; Varga Sándor: Változások egy mezőségi falu XX. századi tánckultúrájában. Doktori disszertáció 2011. 96.)

Turka 1901-2000 - Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!