Buda és Pest, 1833

Ez tulajdonképpen az „első” magyar térkép: Vörös László 1833-ban kiadott Duna-térképének címében fordul elő ugyanis először a magyarul a „térkép” szó.  A térkép készítésének közvetlen oka – a meginduló dunai hajózás céljai mellett – a Duna-parti városokat fenyegető árvíz volt. A Helytartótanács a fenyegetés miatt a Pest és Buda közötti folyószakasz sürgős felmérését rendelte el.
Valójában nem egy, hanem két térképet látunk egyszerre. Sőt, szokatlan nézőpontból láthatjuk Pest és Buda várostérképét: a Duna balról jobbra, vízszintesen kanyarogva folyik a két város között. Nyugat van alul és kelet felül, vagyis a térkép keleti tájolású, amit a jelmagyarázat alatt található iránytű mutat. 1833-ban azonban még nem a méterrendszert használták, hanem az öles rendszert, ezért a térkép méretaránya 1 hüvelyk=1 öl, ez a mai metrikus rendszerbe átszámítva 1:7200. 
A térkép külön jelzést használ az erdő, gyümölcsös, szőlő, szántó, kaszáló, rét megkülönböztetésére.
Érdekesek még a vízzel kapcsolatos jelölések is: a dunai úszómalmok és az akkor még különálló két várost ideiglenes összekötő hajóhíd is feltűnik. A Duna pest-budai szakaszára vonatkozóan nagyszámú adatot tartalmaz, amiből a folyómeder korabeli állapotára, az áramlási viszonyokra vonatkozóan értékes információkat nyerhetünk.

Vörös László dunamérési hiteles földmérő: Buda és Pest alap és vízszabályzati képe, 1833 – Duna Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat...

Média

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!