Eötvös József, az író

„Az írónak azon előnye vagy hátránya van, hogy nemcsak tettei, de gondolatai is a világ előtt fekszenek.”

(Báró Eötvös József)

„A poézis szükség, egy jajkiáltása az emberi nemnek, mely jobb után vágyódik” – fogalmazta meg ars poeticáját egy életre szólóan a fiatal Eötvös 1835-ben, majd hozzátette, írásaival nem tetszeni, hanem használni szeretne. Szépíróként három nagy reformkori regénye a legnevezetesebb: A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben. Utolsó nagy irodalmi műve, A nővérek, egy önéletrajzi ihletésű regény, amely különös érzékenységgel kalauzolja az olvasót a családi élet rejtelmeibe. Személyiségének legfontosabb vonása: az önálló ítéletalkotásra törekvő, kritikai szemlélet. Eötvös életművének egységét elsősorban annak gondolati koherenciája teremti meg. Szépirodalmi műveit mindig csak magyarul, de állambölcseleti, politikai munkáit, röpiratait gyakran az édesanyjától örökölt anyanyelvén, németül írta. Eötvös nagyon kedvelte az aforizma műfaját is, amelynek egyik legkiválóbb művelője lett. Élete egyik első és utolsó műve is e műfajban született.

A karthauzi (1839-1841)

A karthauzi (1839-1841)

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!